11. Műszaki (járműipari) szakszövegek fordításának sajátosságai

fordítás übersetzung

Bevezetés

A műszaki gyűjtőnévvel illetett szakterület egyike a legszerteágazóbb fordítási szak­ágaknak. Olyannyira változatos és eltérő szakmai felkészültséget igénylő területek tartoznak ide, hogy adott műszaki területen folytatott tanulmányokkal és tapasztalattal rendelkező fordítónak is sokszor komoly bátorságra – és rengeteg segédanyag­ra, utánajárásra – van szüksége ahhoz, hogy korrekt, pontos, szakszerű munkát ad­hasson ki a keze közül, ha más „felségterületre” merészkedik. Nemkülönben komoly nehézségbe ütközik a projektvezető is, amikor a megfelelő fordító felkutatása, illetve fordítói csapat összeállítása a feladata adott műszaki szakterülethez. Hasonló prob­lémák talán csak a/ orvosi fordítások esetében jelentkeznek.

social media marketing ungarisch deutsch

Természetesen az adott szakterületen jártas fordító(k) felkutatása nem az egyedüli probléma, amellyel műszaki fordításoknál szembe kell néznünk. A projektvezető ko­moly dilemmával szembesül a humán erőforrások kiválasztásánál:

A műszaki végzettségű szakemberek idejük jó részét a szakmai ismeretek elsajátítására és szinten tartására fordítják, így – ha fordításra adják fejüket – lényegesen kevesebb idejük jut nyelvi és fordító képességeik csiszolására. Igen gyakran tehát a szakember­rel fordíttatott anyag meglehetősen „nyers”, értve ezalatt a helyesírási, nyelvhelyes­ségi, fogalmazásbeli és stiláris problémákat, így tehát ahhoz, hogy közzétételre alkal­mas formát nyerjen, mindenképpen át kell fésülni. fordító német

A felkészült, rutinos, megfelelő nyelvismerettel és helyesírási készséggel rendelkező, ámde műszaki végzettséggel nem rendelkező fordító pedig pusztán korábbi, hason­ló projekteken szerzett tapasztalatával, mégoly kiterjedt szakirodalommal felvértezve sem veheti biztosra, hogy minden esetben meg tudja oldani a megfelelő szakkifeje­zés megtalálásának, hovatovább megalkotásának problémáját. Ehhez mindenképpen szükség van arra a tapasztalatra, ismeretanyagra, amelyre műszaki tudományok hall­gatásakor tesz szert az ember. (Tehát ha például a forrásszövegben valamilyen okból nem a bevett terminust használja a szerző egy adott gépelem vagy alkatrész megne­vezésére, a szakirányú ismerettel nem rendelkező fordító a szótár segítségével is könnyedén elakadhat, míg a berendezést ismerő, vagy elképzelni jobban képes mérnök átlendül ezen az akadályon, és beírja az oda illő szakkifejezést.)

ungarisch übersetzungsbüro

A következő útmutató a járműipari fordítások területéről vett példákkal igyekszik is­mertetni a műszaki fordítások általános vezérelvét, továbbá a járműipari fordítások egyes specifikus buktatóit, nehézségeit, egyben hasznos tanácsokkal is próbál szolgálni ezek elkerülésére. Mivel ezen fordítások szószáma akár a milliós nagyságrendet is elérheti, manapság kizárólag fordítástámogató eszköz használatával, csapatokban dolgozó fordítók bevonásával zajlanak az ilyen projektek, ezért szükség szerint az eszközhasználatban jelentkező problémákra is igyekszünk kitérni. Forrásnyelvként az angol nyelvet vesszük figyelembe.

Helyesírás

A fordítás alapvető követelménye a megfelelő helyesírás. A fordító munkájának gyümölcsét a megrendelő szűkebb–szélesebb körben publikálja, a közzétett doku­mentum nyelvi minőségén keresztül – ha közvetlenül és nevesítve nem is – az olvasók a fordító munkáját illetik dicsérettel vagy szidalommal, ezen az igazán lelkiismeretes fordító úgy dolgozik, mintha a kiadvány saját neve alatt jelenne meg. Hosszútávra tervező fordítónak elengedhetetlen a helyesírási szabályok ismerete, ezen ismeretek mélyítése; az ezzel foglalkozó kiadványoknak minden fordítási munka során a fordító keze ügyében kell lenniük, bárminemű bizonytalanság esetén fel kell ezeket ütni, és a problémának utána kell járni. Éppen ezért ez az útmutató nem is foglalkozik rész­telesen az általános helyesírási, nyelvhelyességi szabályokkal, azokat a vonatkozó ki­adványokból alaposan meg lehet ismerni. A helyesírás–ellenőrzés pedig a számítógép korában egyetlen kattintás dolga, így ennek elmulasztása súlyos hiba.

fordítások német magyar

(Igazán halkan – és nem véletlenül zárójelben – jegyezzük csak meg: előfordulhat, hogy az ügyfelek nem elsősorban az akadémiai szintű nyelvismeretet követelik meg a műszaki fordításoknál, hanem a szakszerűséget, pontosságot, azt, hogy a műszer, gép vagy berendezés használója hatékonyan végezhesse munkáját a dokumentációra támaszkodva, így például az egybeírás–különírás terén elég nagy a mozgástér – nem utolsósorban azért is, mert elképesztően bonyolult, sokszorosan összetett kifejezések is szép számmal előfordulnak műszaki dokumentumokban. Amire itt is különösen fi­gyelni kell, az a következetesség, illetve az alapvető helyesírási, nyelvhelyességi szabá­lyok betartása. Hogy rögtön egy példával is szolgáljunk; a szerviz szó nagy mumus, rendszeresen írják hosszú i–vel, pedig röviddel kell, és sajnos a helyesírás–ellenőrző alaphelyzetben nem dobja ki a hosszú i–vel írt verziót. Tehát itt is, mint minden más fordításnál, határozottan ajánlott a helyesírási szótárt kéznél tartani és rendszeresen forgatni.) Pontosság, stílus, hangvétel übersetzer ungarisch

A szakfordítás alá tartozó legtöbb szakterületnél – leszámítva a marketing–, pr– és imázs–szövegeket, ahol nagyon fontos, hogy a szöveg „hogyan adja el magát” – a lehető legtömörebben, világosan, a forrásszövegből el nem véve, és ahhoz hozzá nem téve kell a fordítást elkészíteni. Adott esetben tehát nem tilos a szövegen abból a szem­pontból „javítani”, hogy a forrásdokumentum – az adott nyelvet sokszor nem anyanyelvi szinten beszélő – szerzőjének nehézkes és bonyolult fogalmazásmódját a fordító a mondanivaló és értelmesség megtartása mellett leegyszerűsíti.

A felhasználó megszólításánál, illetve az általános hangvételnél nagyon fontos, hogy tartózkodó, semleges hangot üssünk meg, és habár a szöveg igen gyakran tartalmaz utasításokat kiadó, tehát kvázi felszólító mondatokat, ezeket rendszerint ponttal kell lezárni, kivéve azt az esetet, amikor kifejezetten tiltó, veszélyre felhívó mondat szerepel a szövegben.

német magyar fordítás

Mértékegységek, szabványok

Gépek, berendezések, de akár járművek kezelési és üzemeltetési útmutatójánál, javítási kézikönyvénél korábban előfordulhatott, hogy a forrásdokumentum tulajdonképpen az észak–amerikai országok (elsősorban az Egyesült Államok) piacára szánt kézikönyv volt. A fordítónak ilyenkor volt a legnehezebb dolga, ugyanis az összes angolszász mértékegységet át kellett váltania metrikusra. Szerencsére az internet korában már bármelyik keresőprogram segítségével pillanatok alatt találhatók átváltóprogramok, amelyekkel az átváltási arányok ismerete nélkül is konvertálható a Fahrenheit–fok (F) Celsius–fokra (C, ezt angolul centigrade–ként is használják), a font (Ibs) kilogrammra, a mérföld (mile vagy mi) kilométerre, méterre, a hüvelyk (inch vagy in) milliméterre. stb. (A „unit converter” keresőkifejezéssel számos releváns találat érhető el bárme­lyik internetes keresőprogramban.) Az inch esetében érdekes jelenség figyelhető meg: a széles körű informatikai használat hatására terjed a hüvelyk szó használata, ugyanakkor a magyar nyelvben német hatásra mindig is élt a col, amely csereszabatos a hüvelyk­kel, sőt, műszaki környezetben sokkal inkább preferált. Bizonyos esetekben nem is szükséges, vagy egyenesen tilos a konverzió (ilyen pl. a járműipar, ahol a keréktárcsa méretmegjelölésére teljesen elfogadott és elvárt a col vagy hüvelyk, („szimbólum is gyakran használatos, ilyenkor a teljesen korrekt megoldás a 15”-ös (colos) vagy 15”-es (hüvelykes), tehát a ragozott forrna). Ugyancsak nemzetközi szinten elfogadott járműipari szabványok használatosak pl. a motorolajoknál, ahol az API (American Pe­troleum Institute) vagy a SAE (Society of Automotive Engineers) betűszavakkal bármely, hazai piacon forgalomba kerülő olajterméken találkozhatunk. Utóbbi kiegészül az olaj minőségét konkrétan leíró 15W–40, 10W–40, 10W–30 stb. jelölésekkel. Az ezek által az intézmények által kialakított szabványrendszert értik és használják szerte a világon.

A másik – a globalizált dokumentumkezelés korában egyre gyakoribb – dokumentumtípus a vegyes mértékegységrendszert tartalmazó, tehát ahol egymás mellett szere­pel az angolszász és a metrikus megfelelő. Egyéb utasítás hiányában mindkét válfajnál – tehát akár csak angolszász, akár vegyes mértékegységek használatával állunk szemben – elegendő a metrikus mértékegységek megtartása, bár természetesen a későbbi konfliktusok elkerülésére inkább a megrendelővel történő egyeztetés ajánlott.

német fordítások